deviza jogszabályok
import szabályozási kérdések (export) szolgáltatások végrehajtásában devizapiaci műveletek
Külkereskedelmi tevékenység összhangban cikkének 2. bekezdésében a törvény 2. minősül „vállalkozói tevékenység terén a nemzetközi árucsere, szolgáltatások, információk, eredmények a szellemi tevékenységet, beleértve a kizárólagos jogokat (szellemi tulajdon).”
Exportáló definiáljuk „áruk kiviteléhez munkálatok, szolgáltatások, eredménye a szellemi tevékenységet, beleértve a kizárólagos jogok nekik vámterületére Magyarország külföldi kötelezettség nélkül újra import” (6. rész 2. cikk), és ha importál jön az importálást vámterületére Magyarország külföldi kötelezettség nélkül újrakiviteli (7. rész 2. cikk).
Így az export és az import (és ők semmi mást, mint egyfajta külkereskedelmi tevékenység) bevezeti a másik kiegészítő funkció: az export (import) az objektum az adott tranzakció kívül (belül) vámterületén tartozik.
Nyilatkozat a helyzet arra enged következtetni, hogy az a szempont az export művelet természetétől, elvileg nem kellene tekinteni, mint egy olyan terület, ahol játszódik, és egy másik nemzetiség a résztvevők. Ennek megfelelően a szolgáltatás, amelyet a magyar arca egy idegen kell tekinteni export, függetlenül attól, hol van ellátva, Magyarországon vagy külföldön.
Külkereskedelem és deviza törvény nem tartalmaz egyértelmű (saját) export fogalmának meghatározása (import) szolgáltatások.
Szolgáltatások kivitele - eltávolítása munkák és szolgáltatások vámterületéről Magyarország külföldi kötelezettség nélkül importálja újra. export tényt rögzíteni kell a szolgálati idő.
Szolgáltatások behozatala - import szolgáltatások vámterületén Magyarország külföldi kötelezettség nélkül újrakiviteli.
Kereskedelmi műveletek szolgáltatásnyújtás rezidens nem-rezidens (külföldi rezidens) a Magyarország területén nem exportálja (import).
Ezért, ha olyan árukra vonatkozóan alkalmazhatók exportál tényt rögzíteni, amikor a vámhatóság Magyarország határán átlépő áruk, akkor tekintettel a szolgáltatás - abban az időben a benyújtás (6. rész 2. cikke a törvény).
Fontos tehát, hogy pontos megállapítása, amikor a szolgáltatást kell figyelembe venni. Számos lehetőség van. Tekintsük a példát az információs szolgáltatások. Tegyük fel, hogy egy külföldi üzletember jön Magyarországra, ahol egyeztet a helyi cég. Ebben az esetben a szolgáltatást a Magyarország területén.
Amennyiben viszont a képviselő a magyar cég, míg külföldön, azt tanácsolja a külföldi partner, a szolgáltatás nyújtása területén kívül hazánkban.
Fontos azonban figyelembe kell venni, hogy az adózás szempontjából, a koncepció a forgalmazható szolgáltatások értelmezik kicsit másképpen, mint a jogszabályok külkereskedelem, és összhangban van a Magyar Nemzeti Adóhivatal közelmúltban megjelent a témában meghosszabbíthatja meghatározását az export-szolgáltatás, és alkalmazza azt a gyakorlatban.
Ott már feltéve, hogy az adózás céljaira exportált tekinthető „szolgáltatások (működik), feltéve területén kívül az államok - a tagok CIS fizetők a hozzáadottérték-adó, Magyarországon bejegyzett megállapított eljárás szerinti, megfelelően megállapodások (vagy más egyenértékű dokumentum) kötött külföldi jogi és természetes személyek „(1. bekezdés).
Ez az általános szabály három jellemzője szolgáltatások exportált:
1) vállalkozó kell közlekedniük a megbízó a hozzáadottérték-adó, Magyarországon bejegyzett megállapított eljárás szerinti. Meg kell jegyezni, hogy a „a megbízó a hozzáadottérték-adó” szélesebb, mint a „magyar ember”, vagy „a Magyarországon belföldi illetőségű”, mint fizetők a hozzáadottérték-adó, valamint a magyar jogi személyek és egyéni vállalkozók, akik külföldi jogi személyek (azaz vannak nem rezidensek magyarországi), melyen ipari vagy kereskedelmi tevékenység területén Magyarországon.
2) A szolgáltatást kell biztosítani a megbízó a hozzáadottérték-adó a külföldi jogi személy vagy természetes személy a megállapodás alapján közöttük (vagy más ügylet). Tekintettel a fentiekre, az export adózási szempontból is (ha minden más feltétel) tekinthető nemcsak által nyújtott szolgáltatás lakosok nem magyar, hanem a szolgáltatás által nyújtott külföldi (pl fióktelepe külföldi jogi személy), hogy egy másik nem honos.
Közben, ahogy már említettük, a szempontból a magyar külkereskedelmi szabályozás export által nyújtott szolgáltatások a Magyar külföldi személy.
Ez az általános szabály, hogy nem szabad, azonban a kivételek. Néhány munkák és szolgáltatások kváziexportból, akkor is, ha azok részben (és bizonyos esetekben - és teljes egészében) végzik a magyar területen.
Például száma export szolgáltatások közé tartozik az exportált termékek szállítását (díszített egységes nemzetközi szállítási dokumentumok), beleértve a Magyarország területén.
Ami a szállítmányozási szolgáltatásokra, rakodását és újra kivitt áruk, ezek fennállása esetén az export, amikor már teljes területén hazánkban.
Egyes szolgáltatások a magyar területen kezelik az export, hogy bizonyos kiegészítő követelményeket.
Kutatás és fejlesztés elvégzett munka Magyarország területén bejelentett export alá, hogy az eredményeket e tanulmányok formájában tudományos és műszaki dokumentációt a regisztráció a vonatkozó kereskedelmi okmányokat felhasználásra területén kívül az államok - tagja a FÁK.
A 14. bekezdés értelmében a használati utasítást adózási szempontból tekintjük exportálhatók „szolgáltatások (működik), feltéve területén kívül az államok - a résztvevők a FÁK fizetők a hozzáadottérték-adó, Magyarországon bejegyzett, a megállapított sorrendben.”
Figyelemre méltó az a tény, hogy a hivatkozott készítmény nem tartalmaz semmilyen utalást, hogy szükség van egy megállapodás a adózó és külföldi jogi személy vagy természetes személy. Következésképpen, a szolgáltatás egy magyar lakos egy másik területén kívül az ország - tagja a FÁK, adózási szempontból figyelembe kell venni az export és nem tartozik a hozzáadottérték-adó.
Megjegyzendő továbbá az előző vita közlekedési és karbantartása export áruk (kivéve a kőolaj, a földgáz és a kőolajtermékek csővezetéken), beleértve a Magyarországon elismert export és abban az esetben, ha ők végzik keretében közötti megállapodások a lakók.
Ez arra utal, különösen a helyzet, ha a szerződés az adásvételi kiviteli biztosított „CIF”, magyar eladó hajó az árut a fedélzeten, a magyar légitársaság, és utasítja szállítmányozási és rakodási szolgáltatások szervezetek a magyar árut.
A szerződés a megbízó a hozzáadottérték-adó és külföldi jogi és természetes személy, mint egy elismerés feltételeként a szolgáltatások exportja az adózás szempontjából előírt, különösen a következő esetekben:
1) A szolgáltatások exportált szállítására olaj- és gázvezetékek;
2) a nyújtott megszerzésével kapcsolatos és fenntartása egy erő, valamint a feladat a szabadalmi, bizonyítékok iparjogvédelmi;
3) bérlése ingóságok, amelyek export területén kívül az ország - tagja a FÁK;
4) a kutatási és fejlesztési tevékenységek;
5) feldolgozása ügyfelek által szállított nyersanyagok behozott vámterületére Magyarországon további feldolgozásával magyar szervezetek késztermékek (kivéve a jövedéki) kiszállítják az országok területén - a tagok CIS;
6) fenntartása külföldi hajók (révkalauzolási, port mindenféle hajók, kikötő vízi járművek, javítási munkák stb);
7) szolgáltatások közvetlenül a magyar repülőterek és a légtér Magyarország szervizelése külföldi hajók, beleértve a légi navigációs szolgáltatások;
8) működik és a nyújtott szolgáltatások közvetlenül a megadott helyre, a használata az eredmények ezen munkák (szolgáltatások) területén kívüli országok - tagja a FÁK (lásd a fenti 14. az utasítások) ..
A fentiekből kitűnik, hogy a koncepció az áruk kiviteléhez, munkák és szolgáltatások eltérő értelmezéséhez a külkereskedelem, a vám- és adójogszabályok.